Alacsony víz

Az eddigi legalacsonyabb víz amit eddig láttam. Még november végéről. 

Dunaalmás, 2011.11.26 50 cm





Mindenkinek Kellemes Ünnepeket!

Túra

Tatai túránk Gumival, aki futva teljesítette a távot. (Én pedig bringával.)

Érdekes mennyire megváltozott az egész környék! Ahol pár hónapja még egy mellékág volt az lassan kiszárad.


És a folytatása. (Ahol nyáron még ilyen  sügerek voltak)


A híd decemberben:



Viszont meg is érkeztünk Tatára, ahol találtunk egy remek helyet a tóparton, ami Séró névre hallgat. Itt ki tudtuk tárgyalni a pénteki Wackor koncertet és hasonló mulatságokat.

Hogyan jellemeznéd a forralt borunkat Tamás?

Zsííííír! \m/

Végezetül a leengedett Öreg-tó, háttérben a várral:

Anno 2.0

2010-es nagy árvíz, ami kitakarította a medret:

Hátul a híd alját érdemes nézni, hol is állt a víz

Normál vízállás

Tavaly ősz vége felé

Az utolsó igazán eredményes pecák egyike

2010 nyara, Által-ér Dunaalmás közelében

Baller

Táti tuti hely

Stílusos tescós Fila táskával

Egy érdeklődő

Kedvenc befolyóm

Jégmadár 

Kula bácsi felpakolva

Naplemente a befolyónál

Kedvenc befolyóm

Almásfüzítő 

A híd ura

Gumi, Péter és én elhatároztuk, hogy lenézünk az Érre pecálni egyet. Elkezdtük dobálni a híd környékén a bedőlt autógumikat és a közlekedési táblákat, ám legnagyobb meglepetésünkre domolykó ugrásokat láttunk a híd alatt és a twisteremre is volt követés, néhány odavágás. (sügerek lehettek). A többiek pedig bőszen legyeztek. Elindultunk a híd túlsó oldala felé, a tövében megálltam és dobtam párat.

Urbánus pecahely a javából!

Egyik dobásom a híd alján csattant, ahonnan egyenesen a vízbe vágódott, és ahogy csobbant már meg is feszült a szerelék. Én talán jobban meg voltam lepve, mint a zsinór végén küzdő halam. Szerencsére a Hokév Pajtás botom most is remekül dolgozott és pár kirohanás után már közelebb is került a tettes. Ahogy próbáltam kiemelni szakadt a 16-os zsinórom, de ez szerencsére már a sekélyesben történt, így meg tudtam örökíteni a csukeszt.

A híd ura

Ha a dunai balinok is így állnának hozzá a streamereimhez nagyon boldog lennék! :)

Zsolti a béka

Balaton, napfény, lángos, hal nélkül

 Már nyár eleje óta terveztük a közös balatoni pecát és végre augusztus végére össze is jött!

Hű társam a logisztikában

Ahogy megérkeztünk egybefüggő felhő fogadott minket a balatonszéplaki Ezüstparton. Gyors szerelés és kezdődhetett is a vízben gázolás első felvonása. Én a 8-as szerelésemet választottam, Gurglerrel (amivel több mint egy éve fogtam a legelső balinomat. Gumi pedig a 7-essel vallatott. Vízbe be, besétálni a móló elé. Ez volt a taktika.

Borús idő, Gumi rendíthetetlen

Azonban egy brutális rabláson kívül nem volt semmi mozgás, halott volt a víz. Partra ki. Jön a második kör! És végre a nap is kisütött! Viszont balinmozgásnak még mindig nyoma sincsen!

Éééés kisütött a nap

Harmadik körünk, beleadtunk mindent, napsütés és szélcsend volt, halmozgás még mindig nem.  Néha a távolban törte meg a vízfelszínt egy-két kósza rablás, de ennél sokkal többre számítottunk. A balinok nem voltak kegyesek hozzánk viszont kárpótolt a csodálatos balatoni naplemente.

Már ezért megérte eljönni!

Nyugalom

Összegezve pont ilyennek képzeltem egy tökéletes balatoni horgászatot, egyedül a balinok hiányoztak, de nélkülük is teljesnek éreztük a napot.

A szerencse forgandó...

A hosszas forró napok után úgy éreztem muszáj lenne már kimozdulni a vízpartra, és felavatnom az új legyes felszerelést. Kifejezetten tudtam örülni Gábor invitálásának, miután most ért haza a festőien szép Erdélyből. A találkozót direkt késői időre tettük, értelmét nem látva annak hogy csak összeégjünk a napon. 18órakkor találkozó nálam, aztán irány a Duna Által ér befolyása. Megérzésünk jó volt az indulással kapcsolatban, ugyanis még a helyiek javában itt hűtötték magukat. Nem gond,várunk! Addig is hallgattam az élménybeszámolót az utazásáról, a pálinkáról és a helyi ételekről. De csináljunk is valamit! Bot összerak, légy felkötve, pár dobás egy szabad helyen. A kis család is elkezdett pakolászni, szabad a pálya! Jó darabig egy ugrást sem lehetett látni, nemhogy rablást. Mi azért csak dobálgattunk ha már lejöttünk, csak lesz valami. Gáborral való, legutobbi horgászataim során valahogy mindig Ő volt a szerencsésebb, balinok, sügérek, domolykók, süllők fogásával büszkélkedhetett(csukával jobban állok). A folyamatos dobálás meg is hozta nekem a sikert egy jász formájában. Igaz nem nagy de én örültem Neki is, és a bot is fel lett avatva legalább.Egy gyors fotó és már mehetett is tovább.

Lassan elkezdett szürkülni az ég, de Gábornak még mindig csak egy két rávágás, hal meg sehol. A hatalmas uszályok ,és gyors motorcsónakok a nagy hullámokkal nem igazán könnyítették meg a helyzetünket. Térdig állva a vízben azért néha hátrálnunk kellett, ha nem akartunk elázni. A számomra nagyon is jó gyakorlási lehetőséget nyújtó dobálgatásomat, végre egy elnehezedés tette izgalmassá. Egy süllő volt a legyemen, amit hamar ki is segítettem a partra. Nekem igazi élvezetet tud nyújtani az ilyen kis hal megfogása is. Persze várom a nagyokat is! De ma ez van.

Kicsivel később,a változatosság kedvéért jött még egy kisebb süllő. Ekkor már fejlámpa mellett kellett műteni.Gábor már látta, ez nem az Ő napja lesz. Lassan össze is pakoltunk aztán az autó felé menet kibeszéltük a napot, összegezve a horgászatot, és hogy hová is megyünk legközelebb. Hazafelé már csak a vacsorámra tudtam gondolni, ilyenkor valahogy jobban is esik. Örülök végül is hogy, rászántuk magunkat a dobálásra a forróság ellenére. Így a szerencse ma az én oldalamra állt.